A Sátai-patak vízgyűjtőterületének felszínalaktani vizsgálata

Ez a cikk már több mint egy éves, kérjük, hogy az oldalon szereplő tartalmat ennek figyelembe vételével olvassa.

Demkó Judit szakdolgozata – Miskolc, 2014. május 9.

Sáta viszonylagos földrajzi helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (a szerző által szerkesztett kép a MBFH térinformatikai adatbázisa alapján)

 

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés
1.1. Témaválasztás
1.2. Célkitűzés
1.3. Kutatási módszerek
1.4. Szakirodalmi előzmények
2. A Sátai-patak vízgyűjtőterületének földrajzi helyzete és határai, nevének eredete
2.1. A vizsgált terület földrajzi helyzete és határai
2.2. A Sáta név eredete
3. Földtani felépítés
4. Felszínalaktan
5. Éghajlat
6. Vízrajz
7. Élővilág
7.1. Növényzet
7.2. Állatvilág
7.3. Természetvédelem
8. Talajviszonyok
9. Felszínalaktani jellemzés
9.1. Az Upponyi-hegyhát felszínalaktani bemutatása és értékei
9.2. A Sátai-patak vízgyűjtőterületének felszínalaktani jellemzése
9.2.1. Derázió (lejtőmarás)
9.2.2. Csuszamlások
9.2.3. Pergés és omlás
9.2.4. Eróziós formakincs
9.2.5. Antropogén formakincs
Összegzés
Summary
Köszönetnyilvánítás
Felhasznált irodalom
Mellékletek

 

 

Témaválasztás
Szakdolgozatom témája a Sátai-patak vízgyűjtőterületének felszínalaktani vizsgálata. A téma és a vizsgált terület kiválasztását több tényező is befolyásolta. Egyrészt, a felszínalaktant a földrajztudomány egyik legszebb részének tartom. Kicsi gyerekkoromtól fogva vonzott a természet, többek között az érdekelt, hogyan alakulnak ki a felszín formái, később ezek csoportosítása és térképezése is felkeltette figyelmemet. Így már egyetemi tanulmányaim kezdetén körvonalazódott, hogy valószínűleg ebben a témában fogom elkészíteni szakdolgozatomat.

Másrészt, a terület kiválasztásánál nagy szerepet játszott annak elérhetősége és előzetes ismerete is, mely a további megismerés és terepbejárás szempontjából előnyt jelentett. Az elmúlt pár évben sokat jártam a Bükk-vidék északi részén, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén és környékén. Itt található Sáta község, melyen keresztül folyik a róla elnevezett vízfolyás, a Sátai-patak. A településen él a párom, ezért sokat jelentett számomra az is, hogy vizsgálataimat olyan helyen folytathattam, ahová szoros érzelmi kötődés fűz.

Harmadrészt, a feltérképezendő terep nagysága kedvező abból a szempontból, hogy vizsgálataim során be tudjam járni a terület jelentős részét. Továbbá ösztönzőleg hatott az is, hogy e területről nem áll rendelkezésünkre részletes felszínalaktani vizsgálat.

A szakirodalom és a terepbejáráson végzett megfigyelések alapján írtam le a vizsgált terület felszínformáit. A leggyakoribbak a deráziós és eróziós-deráziós formák, főleg a deráziós völgyek típusai. Gyakoriak a csuszamlások is, melyekről sok helyen már csak a hullámos lejtők tanúskodnak. A meredek, függőleges kőfejtők falain jellemző az omlás, de leginkább a pergés. Ezek a felszínalakító folyamatok a területet miocén korú laza, üledékes kőzetein gyakoriak. A vízgyűjtőterületen jellegzetes emberi tevékenység által létrehozott formák a pincék, teraszok, vasúti töltések, bevágások és a fejtési sebhelyek.

Úgy gondolom sikerült a célkitűzéseimet megvalósítani, bemutattam és jellemeztem a terület felszínformáit, melyet a felszínalaktani térkép szemléltet.

 

Summary
My thesis subject is the Sátai-stream drainage basin’s geomorphological examination. My aim was to define the Sátai-stream’s drainage basin, prepare its geomorphological map and introduce the characteristic landforms. Before the geomorphological characterization I presented the geographical features of the area: geological, climatic, hydrological, wildlife and soil conditions.

The definition of drainage basin had no difficulty however, I had issues about the editing of the geomorphological map. In the nature, there are no sharp boundaries between landforms, and on the topographic map I can’t clearly recognize any form. For this purpose I tried to go to the terrain several times and there draw landforms on the map.

I described the examined landforms based on the observations of terrain and the professional literature. The most common derasion and erosion-derasion forms are especially the types of derasion valleys. The landslides are also common, in many places the wavy slopes evince from them. On the steep walls of quarries are characteristic the breakdown, but most of the bounce. These geomorphic processes are common on the area’s Miocene sedimentary structure. On the drainage basin there are forms created by typical human activity: basements, terraces, railway embankments, cuts and scars of the quarries.

I think I achieved my goals, I presented and characterized the drainage basin’s landforms with the geomorphological map.

Judit Demkó, author