Sáta téli képeken

Sáta – 2017 januári képeken

Képek: Dolyák Róbert (11), Kovács Balázs (3), Barta Beatrix (1)

 

A Sátai-patak vízgyűjtőterületének felszínalaktani vizsgálata

Ez a cikk már több mint egy éves, kérjük, hogy az oldalon szereplő tartalmat ennek figyelembe vételével olvassa.

Demkó Judit szakdolgozata – Miskolc, 2014. május 9.

Sáta viszonylagos földrajzi helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (a szerző által szerkesztett kép a MBFH térinformatikai adatbázisa alapján)

 

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés
1.1. Témaválasztás
1.2. Célkitűzés
1.3. Kutatási módszerek
1.4. Szakirodalmi előzmények
2. A Sátai-patak vízgyűjtőterületének földrajzi helyzete és határai, nevének eredete
2.1. A vizsgált terület földrajzi helyzete és határai
2.2. A Sáta név eredete
3. Földtani felépítés
4. Felszínalaktan
5. Éghajlat
6. Vízrajz
7. Élővilág
7.1. Növényzet
7.2. Állatvilág
7.3. Természetvédelem
8. Talajviszonyok
9. Felszínalaktani jellemzés
9.1. Az Upponyi-hegyhát felszínalaktani bemutatása és értékei
9.2. A Sátai-patak vízgyűjtőterületének felszínalaktani jellemzése
9.2.1. Derázió (lejtőmarás)
9.2.2. Csuszamlások
9.2.3. Pergés és omlás
9.2.4. Eróziós formakincs
9.2.5. Antropogén formakincs
Összegzés
Summary
Köszönetnyilvánítás
Felhasznált irodalom
Mellékletek

 

 

Témaválasztás
Szakdolgozatom témája a Sátai-patak vízgyűjtőterületének felszínalaktani vizsgálata. A téma és a vizsgált terület kiválasztását több tényező is befolyásolta. Egyrészt, a felszínalaktant a földrajztudomány egyik legszebb részének tartom. Kicsi gyerekkoromtól fogva vonzott a természet, többek között az érdekelt, hogyan alakulnak ki a felszín formái, később ezek csoportosítása és térképezése is felkeltette figyelmemet. Így már egyetemi tanulmányaim kezdetén körvonalazódott, hogy valószínűleg ebben a témában fogom elkészíteni szakdolgozatomat.

Másrészt, a terület kiválasztásánál nagy szerepet játszott annak elérhetősége és előzetes ismerete is, mely a további megismerés és terepbejárás szempontjából előnyt jelentett. Az elmúlt pár évben sokat jártam a Bükk-vidék északi részén, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén és környékén. Itt található Sáta község, melyen keresztül folyik a róla elnevezett vízfolyás, a Sátai-patak. A településen él a párom, ezért sokat jelentett számomra az is, hogy vizsgálataimat olyan helyen folytathattam, ahová szoros érzelmi kötődés fűz.

Harmadrészt, a feltérképezendő terep nagysága kedvező abból a szempontból, hogy vizsgálataim során be tudjam járni a terület jelentős részét. Továbbá ösztönzőleg hatott az is, hogy e területről nem áll rendelkezésünkre részletes felszínalaktani vizsgálat.

A szakirodalom és a terepbejáráson végzett megfigyelések alapján írtam le a vizsgált terület felszínformáit. A leggyakoribbak a deráziós és eróziós-deráziós formák, főleg a deráziós völgyek típusai. Gyakoriak a csuszamlások is, melyekről sok helyen már csak a hullámos lejtők tanúskodnak. A meredek, függőleges kőfejtők falain jellemző az omlás, de leginkább a pergés. Ezek a felszínalakító folyamatok a területet miocén korú laza, üledékes kőzetein gyakoriak. A vízgyűjtőterületen jellegzetes emberi tevékenység által létrehozott formák a pincék, teraszok, vasúti töltések, bevágások és a fejtési sebhelyek.

Úgy gondolom sikerült a célkitűzéseimet megvalósítani, bemutattam és jellemeztem a terület felszínformáit, melyet a felszínalaktani térkép szemléltet.

 

Summary
My thesis subject is the Sátai-stream drainage basin’s geomorphological examination. My aim was to define the Sátai-stream’s drainage basin, prepare its geomorphological map and introduce the characteristic landforms. Before the geomorphological characterization I presented the geographical features of the area: geological, climatic, hydrological, wildlife and soil conditions.

The definition of drainage basin had no difficulty however, I had issues about the editing of the geomorphological map. In the nature, there are no sharp boundaries between landforms, and on the topographic map I can’t clearly recognize any form. For this purpose I tried to go to the terrain several times and there draw landforms on the map.

I described the examined landforms based on the observations of terrain and the professional literature. The most common derasion and erosion-derasion forms are especially the types of derasion valleys. The landslides are also common, in many places the wavy slopes evince from them. On the steep walls of quarries are characteristic the breakdown, but most of the bounce. These geomorphic processes are common on the area’s Miocene sedimentary structure. On the drainage basin there are forms created by typical human activity: basements, terraces, railway embankments, cuts and scars of the quarries.

I think I achieved my goals, I presented and characterized the drainage basin’s landforms with the geomorphological map.

Judit Demkó, author

 

 

Hitélet a Bükki Hegyháton

Ez a cikk már több mint egy éves, kérjük, hogy az oldalon szereplő tartalmat ennek figyelembe vételével olvassa.

Nekézsenytől Sajómercséig
Hitélet a borsodi Hegyháton

Évtizedekkel ezelőtt földrajzilag kevésbé ismert, idegenforgalmi szempontból feltáratlan, s a hitélet terén már-már fehér folt volt az a vidék, melyet az Upponyi hegység völgyei ölelnek magukhoz. De az évek múlnak, s ma már ezen a rendkívül megkapó szépségű tájon öt egyházközségben egyre jobban kibontakozik a lelki, szellemi, Istent-kereső élet igénye.

Március végén, a húsvéti ünnepek közeledtével felkerestük az öt község közös lelkipásztorát, Koós Ede atyát és segítőjét, Barta Gábor kántort és hitoktatót. Tőlük vártuk a választ, s bennük láttuk a “változás csodájának” kulcsát.

Utunk első állomása Nekézseny község volt, ahol ugyan református testvéreink élnek többségben, de az út menti kis Szent László kápolnát ma már rendszeresen felkeresik a katolikus hívek. A közeli temetőben Szeleczky Zita színművész síremléke hirdeti a szülőföldhöz kötődés örök erényét.

Sátán már várt bennünket Barta Gábor, aki nemcsak helyben, hanem mind az öt templomban ellátja a kántori és hittanári teendőket. A közel 200 éves, barokk stílusú Istenháza előtti park a helyi önkormányzat érdeme, míg a templom szentélyének és oltárának ízléses feldíszítése Barta Gábor édesanyját dicséri. A község temetődombján a helyi hívek elhatározásából és anyagi erejéből lourdes-i emlékhely épül.

 

Összeterelt “nyáj”

Következett Borsodbóta: festői tájképet nyújtó szerpentinen gurultunk le a vidéket uraló templomdomb aljában pihenő plébániaépülethez. Innen irányítja, itt fogja össze az öt község hitéletét Koós Ede atya. Első plébánosi állomáshelyét fiatalon, átlagon felüli ambícióval foglalta el. Érsekségének megbízásából lett annak a nyájnak a pásztora, mely valamikor nem volt így “összeterelve”, mint napjainkban. Otthonos környezetben beszélgettünk, miközben az atya célravezető terveit hallgatva erős hivatástudatáról, rendíthetetlen eltökéltségéről győződtünk meg.

Nehéz lenne mindazt kifejteni, ami visszaadta az itt élők hitét, az Egyházukhoz és Istenhez való ragaszkodásukat. De biztosan segítettek ebben a hitélet a személyiségükből áradó elkötelezettséggel és magabiztossággal szervező Ede atya és kántora Gábor. Meg kell említenünk, hogy Rózsafüzér társulatok vannak kibontakozóban, a Karitász csoportok aktívan működnek, a ministráns utánpótlás szerveződik, és kultúrműsorok erősítik a nemzeti összetartozást. A hívek informálását szolgálja a helyileg elkészített kis újság, az Isten Híre. ezt az ötletesen és tartalmasan szerkesztett kiadványt ingyenesen kaphatják meg az érdeklődők. S fémjelzi az itteni változásokat a színvonalas hitoktatás is. Illetve úgy tűnik, mára már a helyi vezetők is világosan látják, hogy a kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat társadalmunk felemelkedését szolgálja.

Dél felé felballagtunk a Jézus Szent Nevét viselő “neo-román” stílusú, kívül-belül teljesen felújított templomhoz. Igényes festői munka teremti meg a belső tér barátságos hangulatát. Mindenfelé ötletes eligazító- és tájékoztató táblák…

Utunk utolsó állomása az upponyi Szent Cecília “templomocska”. Az országban ezen kívül csak egy nyugat-dunántúli filia választotta védőszentjének Cecíliát. A község idegenforgalmat vonzó hangulatába stílusosan illeszkedik az apró építmény.
Itt is, mint eddigi utunk során, feltűnő rend és tisztaság, s éppen az aktuális, dicsérendő díszítés fogadja a betérőket. Érezni, hogy gazdája van az egyházközségi tulajdonoknak. És ezeket az aktív, segítőkész híveket jól tartja össze az Isten szeretetének nyílt megvallása, valamint a fiatal plébános céltudatos munkája.

Sajnos időhiány miatt már nem jutottunk el az ötödik községbe, Sajómercsébe, a Szeplőtelen Fogantatás templomához, de ajánljuk úti célul, s pótoljuk majd mi is… Hazafelé tartva gondolatainkban megtaláltuk a Hegyhát hitélete újjászületésének titkát: …ahol a jó Pásztorok munkáját segítőkész “bojtárok” támogatják, ott a “nyáj” is helyes irányba tart.

Ó.Gy. írása megjelent az Új Misszió katolikus folyóirat 2009 májusi számában.

 

Bözsi néni (92) énekel

Ez a cikk már több mint egy éves, kérjük, hogy az oldalon szereplő tartalmat ennek figyelembe vételével olvassa.


“Hol vagy szerelmes Jézusom” – népi egyházi ének

 


“Bíró Margit” – ballada

 


“Magas bérchegy tetején” – népi vallásos ének

 

Felvételek: Sonidus