Felhívás a XIV. Janikovszky Éva meseíró pályázatra
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Móra Kiadó hagyományaihoz híven 2018-ban ismét meghirdeti a Janikovszky Éva meseíró pályázatát.
Pályázati időszak: 2018.március 29.-május 2.
A pályázók három korcsoportban indulhatnak:
I. korcsoport: 7-9 évesek;
II. korcsoport: 10-13 évesek;
III. korcsoport: 14-16 évesek.
Tematikai megkötés nincs, bármilyen témát feldolgozhatnak a pályázók.
Pályázni magyarországi és határon túli településekről is lehet. Minden pályázó csak egy, nyomtatásban még meg nem jelent írással indulhat.
Terjedelmi korlát: maximum 5 (A/4) oldal lehet a pályamű.
Kézzel írt pályaműveket nem áll módunkban elfogadni.
Pályaművek benyújtása: kizárólag e-mailben, a janikovszky@fszek.hu címre várjuk a pályamunkákat. Beküldési határidő: 2018. május 2. éjfél
A pályázat részeként az e-mail szövegében minden esetben pontosan fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát, e-mail címét, az iskolája nevét, címét és e-mail címét. Az e-mail tárgyában kérjük feltüntetni: „Meseíró pályázat”.
A pályamunkákat Word-dokumentumként vagy PDF-fájlként kérjük az elektronikus levélhez csatolni, a fájl elnevezése tartalmazza a pályázó nevét és a pályamű címét, pl.: Proba_Kazmer_Az_en_mesem.doc vagy Proba_Kazmer_Az_en_mesem.pdf.
A pályázattal kapcsolatos értesítések e-mailben történnek. A beérkezett írások előzsűrihez kerülnek, a továbbjutókat a szakmai zsűri értékeli. A pályaműveket az elbírálást követően nem őrizzük meg.
A pályázat záró eseményére, az ünnepélyes eredményhirdetésre 2018. június 1-jén, pénteken, 14 órakor kerül sor a FSZEK Központi Könyvtárában, ahová a szakmai zsűrihez továbbjutott pályázókat hívjuk meg.
A pályázat fővédnöke: Dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest Főváros humán főpolgármester-helyettese. A pályázat védnökei: Janikovszky János, a Móra Kiadó vezérigazgatója és dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója.
A 2018. évi meseíró pályázat Budapest Főváros Önkormányzatának támogatásával kerül megrendezésre.
Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, akinek a költészet a “menedékháza” az élet küzdelmei elől…
Szeretettel
Keresztesné Király Rózsa
Király Rózsa
Kelet-szlovákiai magyarnak születtem Bélyben. Gyermekkoromtól rajongtam a versekért, nagyon szerettem az irodalmat, rengeteget olvastam. A Királyhelmeci Gimnáziumban érettségiztem, majd 20 éves koromban Magyarországra jöttem férjhez a festői szépségű Bükk hegység lábánál elterülő Sáta községbe. Bár 45 éve élek itt, a lenyűgözően csodás természet a mai napig újra és újra megihlet és írásra inspirál. Az élet legfontosabb, legmeghatározóbb pillanatait is mindig próbáltam megörökíteni verseim által – ugyanúgy az örömteli, mint a fájó élményeket.
A “Menedékház” című versgyűjtemény Isten hűséges szolgálatáról, mély meggyőződéses református hitről, emberszeretetről tanúskodik, s ennek tükrében mutatja be – szüleit, testvéreit, férjét, gyermekeit, unokáit. Verseivel fejezi ki családjával és baráti körével való meghitt, szeretetteljes kapcsolatát. A költő számára egyfajta menedékházat jelent az írás, a költészet, a hétköznapok nehézségei és küzdelmei elől.
Ez a nem mindennapi kiadvány “ajándékul” készült Király Rózsa költő édesanyja halálának 20. évfordulója alkalmából, aki karácsonykor Szent estén született és ugyanakkor halt meg. Köszönet a könyv létrejöttéhez segítséget nyújtó lányomnak és a Mindenható Istennek!
A “Menedékház” című verseskötet megvásárolható a szerzőnél.
Ezen az úton jöttünk
(Ózd és környéke, Sáta)
Igen! – Akkor is ezen az úton jöttünk…
Hegyek és völgyek voltak, kanyargós utak.
Őszi ruhájában pompázott a táj.
A hulló levelek lassú keringőt lejtettek
A feltámadt szélben,
Majd bújócskáztak kicsit pajkosan
Az odvas fák, és puha zöld mohák
Rejtekhelyeiben.
A fenyők szálfaegyenesen törtek az égnek,
Örökzöld ruhájukban köszöntöttek minket.
A kis falu szétszórt házai,
Mint megszeppent gyerekek
Húzódtak meg csendesen
Ezen a meghitt, szép helyen…
Akkor már tudtam:
ÉN ITT SZERETNÉK ÉLNI VELED,
Ezen a csodálatos helyen,
Ahol az őzek szelídek,
A fákon mókusok ugrabugrálnak.
Ahol a friss levegőt harapni lehet,
Egész nap madarak csicseregnek.
EZ A SORS KEZE,
HOGY ENGEM RENDELT MELLÉD
IDE…
Ez a cikk már több mint egy éves, kérjük, hogy az oldalon szereplő tartalmat ennek figyelembe vételével olvassa.
Demkó Judit szakdolgozata – Miskolc, 2014. május 9.
Sáta viszonylagos földrajzi helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (a szerző által szerkesztett kép a MBFH térinformatikai adatbázisa alapján)
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
1.1. Témaválasztás
1.2. Célkitűzés
1.3. Kutatási módszerek
1.4. Szakirodalmi előzmények
2. A Sátai-patak vízgyűjtőterületének földrajzi helyzete és határai, nevének eredete
2.1. A vizsgált terület földrajzi helyzete és határai
2.2. A Sáta név eredete
3. Földtani felépítés
4. Felszínalaktan
5. Éghajlat
6. Vízrajz
7. Élővilág
7.1. Növényzet
7.2. Állatvilág
7.3. Természetvédelem
8. Talajviszonyok
9. Felszínalaktani jellemzés
9.1. Az Upponyi-hegyhát felszínalaktani bemutatása és értékei
9.2. A Sátai-patak vízgyűjtőterületének felszínalaktani jellemzése
9.2.1. Derázió (lejtőmarás)
9.2.2. Csuszamlások
9.2.3. Pergés és omlás
9.2.4. Eróziós formakincs
9.2.5. Antropogén formakincs
Összegzés
Summary
Köszönetnyilvánítás
Felhasznált irodalom
Mellékletek
Témaválasztás
Szakdolgozatom témája a Sátai-patak vízgyűjtőterületének felszínalaktani vizsgálata. A téma és a vizsgált terület kiválasztását több tényező is befolyásolta. Egyrészt, a felszínalaktant a földrajztudomány egyik legszebb részének tartom. Kicsi gyerekkoromtól fogva vonzott a természet, többek között az érdekelt, hogyan alakulnak ki a felszín formái, később ezek csoportosítása és térképezése is felkeltette figyelmemet. Így már egyetemi tanulmányaim kezdetén körvonalazódott, hogy valószínűleg ebben a témában fogom elkészíteni szakdolgozatomat.
Másrészt, a terület kiválasztásánál nagy szerepet játszott annak elérhetősége és előzetes ismerete is, mely a további megismerés és terepbejárás szempontjából előnyt jelentett. Az elmúlt pár évben sokat jártam a Bükk-vidék északi részén, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén és környékén. Itt található Sáta község, melyen keresztül folyik a róla elnevezett vízfolyás, a Sátai-patak. A településen él a párom, ezért sokat jelentett számomra az is, hogy vizsgálataimat olyan helyen folytathattam, ahová szoros érzelmi kötődés fűz.
Harmadrészt, a feltérképezendő terep nagysága kedvező abból a szempontból, hogy vizsgálataim során be tudjam járni a terület jelentős részét. Továbbá ösztönzőleg hatott az is, hogy e területről nem áll rendelkezésünkre részletes felszínalaktani vizsgálat.
A szakirodalom és a terepbejáráson végzett megfigyelések alapján írtam le a vizsgált terület felszínformáit. A leggyakoribbak a deráziós és eróziós-deráziós formák, főleg a deráziós völgyek típusai. Gyakoriak a csuszamlások is, melyekről sok helyen már csak a hullámos lejtők tanúskodnak. A meredek, függőleges kőfejtők falain jellemző az omlás, de leginkább a pergés. Ezek a felszínalakító folyamatok a területet miocén korú laza, üledékes kőzetein gyakoriak. A vízgyűjtőterületen jellegzetes emberi tevékenység által létrehozott formák a pincék, teraszok, vasúti töltések, bevágások és a fejtési sebhelyek.
Úgy gondolom sikerült a célkitűzéseimet megvalósítani, bemutattam és jellemeztem a terület felszínformáit, melyet a felszínalaktani térkép szemléltet.
Summary My thesis subject is the Sátai-stream drainage basin’s geomorphological examination. My aim was to define the Sátai-stream’s drainage basin, prepare its geomorphological map and introduce the characteristic landforms. Before the geomorphological characterization I presented the geographical features of the area: geological, climatic, hydrological, wildlife and soil conditions.
The definition of drainage basin had no difficulty however, I had issues about the editing of the geomorphological map. In the nature, there are no sharp boundaries between landforms, and on the topographic map I can’t clearly recognize any form. For this purpose I tried to go to the terrain several times and there draw landforms on the map.
I described the examined landforms based on the observations of terrain and the professional literature. The most common derasion and erosion-derasion forms are especially the types of derasion valleys. The landslides are also common, in many places the wavy slopes evince from them. On the steep walls of quarries are characteristic the breakdown, but most of the bounce. These geomorphic processes are common on the area’s Miocene sedimentary structure. On the drainage basin there are forms created by typical human activity: basements, terraces, railway embankments, cuts and scars of the quarries.
I think I achieved my goals, I presented and characterized the drainage basin’s landforms with the geomorphological map.
Képek: Dolyák Róbert (11), Kovács Balázs (3), Barta Beatrix (1)
