Fáy-kastély gps-pont:
48.18510, 20.39582
Sátának három jelentős, műemlék jellegű épülete van: a késő barokk stílusú római katolikus templom, a copf stílusú plébániaház, valamint a Fáy-kastély. A kastély a Kolozsvári-, Kossuth- és Szabadság utcák találkozásánál, egy domboldalra építve található. Ez a terület a falu központja, a szociális konyha-étterem, templom és a plébánia, üzletek, valamint az épülő bölcsőde-óvoda vannak még itt. A Fáy-kastély e központi terület egyik építészeti emléke.
Sáta község a XVI. századtól a Bárius-család birtokában volt. őket a Vay-, a Platthy- és Rocsányi családok követték, majd a XIX. században az Ágoston-, végül a Fáy-család. Azt mondhatjuk, hogy a kastélyhoz mindegyik família tett hozzá valamit, mire utolsó egyszemélyi tulajdonosa, Fáy István kezére került volna.
Magát az épületet a Platthyak építtették egy emeletes, timpanonos középrésszel, két szélén kiugró tornyokkal, manzárdtetővel, boltozott szobákkal, a munkálatok 1735 körül fejeződtek be végleg. A következő, jelentős átalakítást viszont csak az utolsó nemesi származású tulajdonos, Fáy István végezte rajta, így a neve is rajta maradt az épületen, azóta csak Fáy-kastélynak nevezik.
A kastélyépület emeleti részéről függőfolyosós összeköttetés van egy, a kastélytól jóval később emelt kiszolgáló épületegyüttes felé, amelyben konyha, étkező, raktárak, mosóhelység és egy kisméretű tornaterem található.
A Fáy-kastély a 2012-es tetőszerkezet-átalakítás előtt
A sátai Fáy-kastély kézműves munkával készített, helyben készült makettje >>
1952-ben államosították, ekkortól 1991-ig a magyar állam tulajdonában a B.A.Z. Megyei Tanács Gyermekotthonaként működött. A politikai változások következtében „jogutódlás” jogcím alatt 1991-ben a B.A.Z. Megyei Önkormányzat tulajdonába megy át az épület, amelyet alig tartottak karban, és amelyen szinte semmilyen változtatást nem végeztek az államosítás óta. Ennek következtében 1995-ben a létesítményt funkciójára alkalmatlannak, életveszélyesnek nyilvánították, ezért a gyermekotthont ezen a helyen megszüntették, az itt élő gyermekeket pedig egy miskolci intézményben helyezték el.
Az épület és környezete
A kastély egy domboldalon áll, maga az épület szabadon álló. Alaprajzában és felépítésében rokon az ugyancsak Platthyék által építtetett bánhorváti kastéllyal. A sátai és a bánhorváti kastély kinézetre és technológiai megvalósításban annyira egyező jegyeket mutat, hogy honismereti és építészeti leírások „egyedi terv ismételt felhasználását” említik. Az ingatlanhoz tartozik egy korábban mezőgazdasági művelés alatt álló szántó-kert, udvar, valamint néhány gazdasági épület. A kastély négyszög alaprajzú, egy emeletes, manzárdtetős építmény. Völgy felőli öttengelyes főhomlokzatát négyszögű saroktornyok fogják közre. A földszinten található középrizalit mögött a sarokhelyiségektől közrezárt, nagy bejárati terem nyílik. Ebből folyosó vezet a lépcsőházba és a két felfelé nyíló oldalfolyosókba. Az emeleten hasonló elrendezésben van a teknőboltozatos nagyterem, körülötte cseh-süveg boltozatos szobák. Az öles vastagságú középfőfalban 0,70 m szélességű rejtett lépcső vezet a pincétől a padlásig.
Az osztópárkánnyal két szintre tagolt homlokzaton egyenes záródású, keretelt ablakok láthatók, szépmívű vasrácsokkal. A középrizalit földszintjét középen félkör záródású bejárat, emeletén pilaszterek között az ablakok fölött íves szemöldökpárkány, a főpárkány fölött timpanon látható. A saroktornyok később ráépült második emeletén félkörrel záródó ablakok vannak.
A kastély az ezredfordulót követően magántulajdonba került, mai tulajdonosa 2018 óta Kalócz Antal. Az új tulajdonos a jó gazda gondosságával folyamatosan kivitelezett, jelentős felújítási és állagmegóvási munkálatokat végez mind az építményen, mind a hozzá tartozó területen.
Eke Zsolt sátai képzőművész tusrajza:
Kapcsolódó tartalom:
